Azt gondolhatnád, hogy az 1969-es Hollywood, a kornak megfelelő utcák rekonstruálása a mai számítógépes trükkök világában gyerekjáték. A rendező azonban ragaszkodik a régi, bevált módszerekhez. Nem alkalmazott digitális trükköket, a korabeli Hollywood Boulvard újrateremtéséhez!
Quentin Tarantino szuperképessége: hogy mindig meg tudja lepni a nézőit.
A Volt egyszer egy… Hollywood (Once Upon A Time… In Hollywood, hazai bemutató: augusztus 15.), amely egy karrierje csúcsán túlkerült színész és a kaszkadőre (Leonardo DiCaprio és Brad Pitt) találkozását meséli el Sharon Tate-tel (Margot Robbie), a valóban tragikus véget ért színésznővel, nem sokkal azelőtt, hogy a Manson-banda lecsapott rá.
A film az Egyesült Államokban már egy hete megy a mozikban, és múlt heti bemutatója Tarantino sikerekben bővelkedő pályájának legnagyobb bevételét hozta: ilyen jól még a Mester egyik filmje sem nyitott, több mint 40 millió dollár bevételt gyűjtött egyetlen hétvége alatt.
Digitális trükkök nélküli forgatás
A film persze nem volt olcsó: 90 millió dollárból készült el, amit részben a sztárszereposztás indokolhat, részben az, hogy Tarantino kedvéért, aki nem szereti a digitális trükköket, az egész Hollywood Boulvard-t újra kellett alkotni 1969-es állapotában. És mert a város úgy járult hozzá a forgatáshoz, hogy egyszerre csak a legendás út egyik felét zárják le, a kamera is egyszerre csak az egyik oldalra, majd egy hónappal később a másik oldalra nézett.
És amerre a Brad Pitt-Leonardo DiCaprio páros elautózott, hatalmas darukról lógatták a meglévő portálok elé, az aprólékos pontossággal rekonstruált régi portálokat.
– Olyan volt, mint egy kommandós támadás – nyilatkozta a film díszlettervezője, Nancy Haigh, mindent hosszan begyakoroltunk egy üres hangárban, hogy a terepen már óramű szerű pontossággal működjünk. És összejött!
Figyeld a TV-Spotban a korabeli Hollywoodot is!
Forrás, fotó: IC Press
Ha tetszett a filmhír, kérlek oszd meg a közösségi oldaladon, hadd ismerjék meg a barátaid is!
